Hazataláltam!

Hazataláltam! A Tékozló fiú története alapján a húsvéti csendesnap különleges üzenetet hordozott: lázadni, elhibázni dolgokat és eltávolodni valakitől egy szomorú állapot. Viszont belátni a hibát, majd visszatalálni a helyes útra, és ezzel együtt visszafogadottnak lenni, az egy felemelő esemény. "Elmenni otthonról"– nemcsak fizikailag lehet, hanem akkor is eltávolodást érezhetünk, amikor rosszat teszünk, megbántunk valakit, vagy eltávolodunk lelkileg Istentől. Ilyenkor hibánk következményeit is viseljük: a Tékozló fiú kisemmizve, éhesen, barátok nélkül szenvedett a moslékos vályú mellett. A történet legszebb része azonban a hazatérés. Az apa nem kérdez, nem büntet, hanem örömmel öleli át hazatérő fiát. Ez az elfogadás és szeretet az, amit fontos megéreznünk: mindig van visszaút, és mindig van, aki szeretettel vár. Erre az ölelésre szomjazunk mindnyájan! Húsvét üzenete is erről szól: újrakezdésről, megbocsátásról és arról, hogy odatalálhatunk Isten megbocsátó szeretetéhez. Jézus mondja magáról: "Én vagyok az út, az igazság és az élet. Az Atyához csakis rajtam keresztül lehet eljutni."